Jézus a misszióra való felhatalmazást a Gyülekezetnek adta, mégis mintha az elmúlt évszázadok alatt az Egyház megfeledkezett volna erről a felelősségéről, miközben egyre jobban intézményesült a különböző társadalmi és történelmi változások következtében. A 18. századtól, ahogy felébredt a hívőkben a misszió iránti elkötelezettség, egyre több és több missziós szervezet és társaság alakult a protestáns keresztyénségen belül. Mostanra már szinte megszámlálni sem lehet, hogy akár csak Magyarországon hány és hány szervezet végzi kül- és belmissziós szolgálatát, gyakran a nemzeti és a helyi egyházak, gyülekezetek bevonása vagy megismerése nélkül. Nem csoda, ha a helyi keresztyének részéről időnként bizalmatlanság érezhető ezekkel az új kezdeményezésekkel szemben.

A missziós szervezetek megalakulásában természetszerűen praktikus szempontok is közrejátszottak, s hogy a helyi vagy nemzeti keresztyén közösségeket nem mindig vonták be a munkába, szintén gyakorlati okokra vezethető vissza. Vannak ugyanis olyan specifikus szolgálatok, melyek elvégzéséhez szükséges feltételeket egy-egy helyi gyülekezet nem tudja biztosítani. Ilyen például a bibliafordítás és a Wycliffe szolgálata is. Hiába ég ugyan a tűz az egyes gyülekezetek tagjainak szívében, hiába közös a cél, hogy Isten Ígéje eljusson azokhoz a népcsoportokhoz is, ahol az még nincs jelen, ha a saját közösségük nem tudja biztosítani az ehhez szükséges feltételeket - például egy nyelvészeti iskola fenntartását, ahol a jövendő bibliafordítókat képzik. A kérdés azonban továbbra is fennáll: hogyan tudnának a gyülekezeti tagok mégis bekapcsolódni a munkába?

A Wycliffe számára már a munka kezdetekor is fontos volt, hogy szolgálatát minél jobban megismertesse azokkal a küldő gyülekezetekkel, ahonnan a Wycliffe-tagok származnak, így van ez a magyarországi gyülekezetekkel kapcsolatban is. Szívesen fogadunk el előadás meghívásokat az itthoni gyülekezetektől, hiszen azt szeretnénk, hogy minél több keresztyén tudjon a bibliafordítás fontosságáról és a külmisszióban dolgozó tagjaink munkájáról. A tagfelvétel során mindig törekszünk arra, hogy tagjelöltünk gyülekezetének vezetőit is bevonjuk a döntéshozatalba, és a felvétel után is folyamatosan kapcsolatban maradjunk velük. A visszajelzések is arról tanúskodnak, hogy ezt az igyekezetünket nagyon méltányolják a gyülekezetek.

A Wycliffe tehát nem az Egyházzal szemben vagy helyette végzi missziós szolgálatát, hanem vele együtt, mint annak kinyújtott karja. Hisszük, hogy a magyar Wycliffe munkatársain keresztül is nemcsak a szervezetünk, hanem tagjaink saját helyi gyülekezetei végzik a szolgálatot távoli országokban. Micsoda áldás felismerni azt, hogy a magyar református, baptista, evangélikus vagy metodista gyülekezetek is aktívan részt vehetnek a világmisszió betöltésében imádságaikkal és a szolgálat anyagi támogatásával. Imádkozzunk azért, hogy ezt minél többen felismerjék hazánkban, s erőfeszítéseink gyümölcseként minél több nép ismerje meg az Ő Ígéjét! Kovács Attila

Vissza a Hírlevelünk főoldalára...